Vissza

Házy-Csuka Bettina


1. Mióta vagy tájékozódási futó?
9 évesen kezdtem.

2. Hogyan ismerkedtél meg/hogyan találtál rá a tájfutásra?
Apukám vitt magával tájfutó versenyekre nővéremmel együtt. Akkoriban nem volt szalagos verseny és 11-es kategória is csak ritkán, ezért 13-14 évesekkel versenyeztünk az első perctől kezdve. Emlékszem egyszer lány kategória sem volt egy megyei versenyen, így a fiúk közt indultunk, nővéremmel együtt futottunk. Én azt sem tudtam merre megyünk, mégis a leggyorsabbak voltunk és megnyertük. Akkor nagyon égőnek tartottam a fiúk közt a dobogó legfelső fokára állni, ma már büszke lennék magamra nagyon! :-)
A sportággal való ismerkedés ezután indult a SZVSE színeiben, mely egyesülettől nagyon sokat kaptam. Sosem voltam egy futó alkat, mindig tornázni szerettem volna, de utólag nagyon örülök, hogy ennél a sportnál kötöttem ki.

3. Hogy jött a Kalocsai Egyesület? (Ki által kerültél be? Kit ismertél meg elsőnek a klubból?)
Miután a szegedi egyesületben a korosztályunk tagjai eltávolodtak a tájfutástól egyre inkább a kalocsai és ceglédi csapattal jártunk versenyekre és szilveszterezni. Legrégebb óta Dénes Ildikót ismertük, s először nővérem, majd én is átigazoltam ebbe az igazán családias egyesületbe.

4. Miért választottad a Kalocsai Egyesületet?
Leginkább az összetartó baráti - családi csapat vonzott. Mindig van közös verseny, edzőtábor, szilveszteri mulatság és mindig szeretettel várják a csapattagokat minden megmozdulásra. A Dénes család szíves invitálása összekovácsolja az egyesületet.

5. Mióta vagy a Kalocsai Egyesület tagja?
Nem emlékszem pontosan, jó pár éve :-)

6. Meghatározó pillanat a tájfutásban? Legnagyobb élmény?
Rengeteget gondolkodtam ezen a kérdésen, de nem tudok dönteni. Számos élményem keletkezett az elmúlt évtizedek tájfutó versenyein. Szeretettel gondolok vissza azon pillanatokra, amikor kedves csapattársaimmal együtt állhattunk országos versenyeken a dobogón, nagy élmény volt Hungária kupát nyerni - az akkor kapott tálcát a mai napig használja a család :-) , de nem felejtem az örömet, amikor gyermekeim beértek a célba és lelkesen mesélték merre jártak mit láttak. El nem cserélném az élményt, amikor a Mecsekben versenyen medvehagyma borította az erdőt és csodás hagyma illat terjengett a célban, és azt a rengeteg természet közeli élményt, amelyet tájfutás nélkül nem élhettem volna meg. Természetesen számtalan kihagyhatatlan emlék köt a verseny utáni jól megérdemelt ünneplésekhez is :-)

7. Mit adott neked a tájfutás?
Egy életérzést, melyhez nincs fogható!

8. Milyen kategóriában indulsz most?
Senior.

9. Milyen célod van a tájfutásban még?
Minél több versenyre eljutni, s minél jobban szerepelni.


Vissza